Aradi Friss Ujság, 1926. augusztus (11. évfolyam, 172-197. szám)

1926-08-02 / 172. szám

Ara 2 Lei, XI. évfolyam, 172 szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fischer Eliz-palota.Telefon : 503. 1926. augusztus 2. Mil: Its uj WgintWIiü! Nyolcmilliárd értékű devizára számít a kormány a gabonakivitelből. Manoilescu pénzügyi politikája aktívvá tette a kereskedelmi mérleget. Három külföldi kölcsönajánlat a pénzügyminiszter előtt. Bucuresti: Az ez éles harc, amely ezuj bankjegykibocsátás körül a régi és az új pénzpolitika exponensei közt folyik ez uj bankjegykibosájtás ügyében, korántsem ért véget, sőt minden jel arra mutat, hogy Manoilescu pénzügyi államtitkár álláspontja már legközelebb teljes mértékben fog érvényesülni. Inflációt Maniolescu sem okoz, de mégis lesz újabb bankjegy kibocsátás, ami nem infláció, hanem Manoilescu saját szakkifejezése szerint „infláció—szurrogátum“, melyet az utóbbi időben erősebb mederben megindult kereskedelmi élet természetszerűleg megkövetel. Éppen ezért nem lehet inflációként venni ez újabb bankjegykibocsátást, mert fedezete a kereskedelmi áruk tömegében megvan s csak mintegy előlege az exporttevékenység révén bejövő nagyobb követeléseknek. A pénzügyi kormányzat 4,5 milliárd értékű új bankjegyeket akar a gazdasági és kereskedelmi élet rendelkezésére bocsájtani és ezzel meg akarja szüntetni a jelenlegi elviselhetetlen pénzügyi feszültséget. Manoilescunak ez az álláspontja, hogy a legpesszimisztikusabb számítások szerint is legalább 8 milliárd értékű devizát kapunk őszig a gabonaárukért és ez a davizamennyiség a lent a legszilárdabb, a legstabilabb valutájává fogja átalakítani. Ez azonban pesszimisztikus számítás mert csak 100.000 vagon gabona kivitelét veszi alapul, holott remélni lehet, 150— 200 000 vagonos exportot is. A külföld megerősödő bizalma is alája a lent, jelenleg három komoly nagy külföldi ajánlat fekszik a pénzügyminiszter asztalán. E három ajánlat mindegyike igen előnyös feltételek mellett hajlandó pénzt adni Romániának. Manoilescu álláspontjának megerősítését nagyban elősegíti az a tény, hogy neki sikerült kereskedelmi mérlegünket aktívvá tenni. Ez év elején a három első hónapban még Bratianu Víntila dirigált és az első három hónap mérlege 2539 millió lej passzívával zárult. Május, június és júliusban már Manoilescu volt az ár és a mérleg 2747 millió lej aktívával zárult. És Manoilescu nem csinál félmunkát, nemcsak a gabonaexportot indította meg, hanem elrendelte, hogy ezentúl tíz petroleumvonat járjon a petroleumvidák és a tengeri kikötők között, míg az előbbeni kormány alatt csupán öt petroleumvonat közlekedett. A petroleumexport a duplájára emelkedett. Ugyanígy van a helyzet az élőállatexporttal is. Tehát tényleg van harc Bratianu politikájának képviselői és Manoilescu között, viszont e harcban idáig mindig Manoilescu győzött. Minden jel arra mutat, hogy Manoilescu politikája a legcélravezetőbb és ez a politika fogja döntően irányítani Románia pénzügyi útjait. nek, aki 800.000 lejt küldött be neki a már régen megvásárolt áruk fejében, külön mondott telefonon köszönetet és közölte, hogy ezt a ritka előzékeny ténykedést megírta Svájcban tartózkodó vezérigazgatójának Ez a gyár, amely egyike Románia legnagyobb gyárainak milliárdos forgalmat bonyolít le , évente és mégis óriási jelentőséget tulajdonított aradi képviselője aránylag csekély pénzküldeményének. A pénzhiány különösen kritikus helyzetbe hozta a szeszbrans tagisit. Szeszraktárosok és kereskedők súlyos viszonyok közé jutottak. A nagy adóemelés óta az üzlet teljesen megállott. Forgalom nincs, ez inkasszó szünetel és nyakukon az adókülömbözet heti fizetésének fenyegető réme. Már a középkereskedőknél is százezreket jelent a különbözet, nagyobb cégeknél pedig milliókról van szó. Ha a kormány nem adja meg a hathavi befizetés kedvezményét, elkerülhetetlennek látszik egész sereg cég megrendülése. Az egyik nagy aradi likőrgyáros, akinek 25 milliót érő tehermentes ingatlanai és legalább 10 milliós árukészlete van, három nap előtt előzetes megbeszélés után két egyenként 50.000 lejes tárcaváltót nyújtott be az egyik aradi pénzintézetnek. A 100.000 lejből az intézet csak 50000 et tudott honorálni, a másik váltó leszámítolását eltolták. A pénzhiányt növeli, illetve fokozza, hogy a gazda közönség, amelyet a mezei munkák teljesen elfoglalnak, fizetéseket egyáltalán nem teljesít. A pénzhiány enyhülésére október előtt számítani nem lehet. Csak a gabonaüzlet és az export megindulása hozhat enyhülést a pénzügyi és gazdasági életbe, de a viszonyoknak ez a megjavulás két hónap előtt nem fog bekövetkezni. Addig az, akinek pénzre van szüksége, kénytelen a legterhesebb feltételű magánpénzeket venni igénybe. A magánkamatlább havi 3 százaléknál kezdődik és 5 ig megy. Ez sajnálatosan jellemzője a viszonyoknak, hogy míg egy év előtt csak másodrendű cégek vették igénybe a magántőkét, addig ma prima emberek és cégek fordulnak a magántőkésekhez, mert a pénzintézetek ajtajai a viszonyok megváltozása folytán a legprímább cégek előtt is zárva vannak. Óriási pénzszűke lépett fel . Senkinek sem folyósítanak hiteleket. A pénzintézetek 20 százalékot visszafizettek a Banco Nationalanak. Újból emelkedett a magánkamatláb. Csak októberre várható enyhülés. A pénzszűke, amely hónapok óta erősen korlátokba szorította a gazdasági életett, most már fenyegető jelleget öltöt Aradon. A készpénz ritkaság lett, olyan pénzhiány jelentkezik, a feszültség annyira nagy, aminőre évtizedek óta nem volt példa. Nem helyhez kötött, hanem általános jelenségről számolunk be, amikor azt mondjuk, hogy a hitelélet vérkeringése csaknem teljesen megállt és ez bénít meg minden ipari, kereskedelmi és gazdasági mozgalmat. Ma az a helyzet Aradon, hogy a bankok a legprímább cégeknek sem folyósítanak és hasztalan prezentálnak a legnagyobb és egyébként leghitelképesebb cégek prima váltókat a pénzinintézeteknél, nincsen, aki leszámítolja azokat. A bankok vezetői mereven elzárkóznak minden hiteligény elől. A pénzintézeteket megszorította a Bance Nationala és behajtotta rajtuk a vízleszámítolási hitelek 20— 30 százalékát. Minthogy pedig újabb megszorítástól tartanak és minthogy a betétesek is egyre növekvő igényekkel lépnek fel, a bankok a maguk részéről megszorítják a hiteleket és likvidálják követeléseiket. Senki sem számíthat ma prolongációra az intézeteknél csak úgy, ha a lejáratkor a kölcsönvett összeg 40—50 százalékát visszafizeti. Jellemző a viszonyokra hogy egy timisoarai sokszoros háztulajdonos, akinek vagyonát 30 millióra, jövedelmét pedig havonta 350.000 lejre becsülik, nem tudott 3 millió lej hitelt kapni Aradon, pedig minden egyes pénzintézetnél eljárt és teljes garanciát ajánlott fel. Ugyancsak jellemző, hogy egy timisoarai gyár aradi képviselője FÜRDŐDRESSER legolcsóbban STRASSER divatáruházában, a Lutheránus templommal szemben A VADÁSZ&ORT KÁVÉ* JAZBÁN közismerten kitűnő mi* «őségfi reggeli is «zsanna kévét szalgáinak le!..