Aradi Friss Ujság, 1923. április (5. évfolyam, 75-98. szám)

1923-04-01 / 75. szám

V. évfolyam. 75. szám TELEFON; 503 1923. április 1. MMMBM • 5§g¥ lr»iiiijti ^WmW^ g&ssJl mfm i«1VfII BT mfmim TIT t^t: «■■■■■» MWBWWaBMaaMBWMgMIlTWIHff m«»Wftg^HaaBB«MBB8MWm»3 ■■■Bab ’ *•>' v: > < , s»l . /> f y «: ■ \ ^ . 7 w.,?# ^ T ‘ I ■.; • ■*! f' •• fft ^ >' Távirati jelentések. Franciaországnak nincsenek anexiós hátsó gondolatai. Izgalmas éjjeli ülés a francia kamarában. Páris. (Havas.) A kamara éjsza­kai ülésen a szocialisták a Ruhír­­kereséssel kapcsolatban megkísé­relték az obstukciót, azonban a vita bezárását 372 szavazattal l6fi ellenében kimondották. Heriot megkérdezte a miniszter­­elnököt hogy a Ruhr-vidéken még mindig gazdasági célokat tart-e szem előtt és Németor­szág közvetlen javaslatait haj­landó-e komolyan mérlegelni? Poincaré kijelentette hogy csak közvetlen javaslatokat mérlegeli Tiltakozik az ellen a feltevés ellen, hogy anexiós hátsó gondolatai volnának. A zálo­gokról a fizetésteljesítések ará­­­yában lemond. — márka zuhanása — ugyimind —­ képessé teszi Németországot a fizetésre, amely ma kevésbé meg­terhelt, mint Franciaország. Majd újra a szocialista képvi­selő beszélt a többiek állandó ide­­gendekése közben. Majd Leon Blu­m és Perei elnök kö­zött heves szóváltás támadt. Végü­l az indemnitást megsza­vazták ápri­lisra és májusra. Igen érdekes vita fűződött Cas­sel svéd egyetemi tanár előadása körül, amelyben a valuta-stabili­zálás kérdésében újra kifejtette álláspontját. Ellene van annak, hogy a leromlott valutákat a ré­gi értékig törekedjenek felemel­ni. Szerinte ezeket megközelítő­leg a mai színvonaluk­on kellene stabilizálni. Az ipari és kereskedelmi bi­zottságban a legnagyobb érdek­lődést keltette Kent-nek, a new­­yorki bankártröszt aléinök ének besz­éde, amel­lyel megindokol a a világ gazdasági h­elyreállítására vonatkozói amerikai javasltot. Fel­vetette a kérdést, közreműköd­­hetnek-e, az Egyesült Államok az európai nemzetekkel együtt azok gazdasági nyomorúságának meg­szüntetésre érdekébe­n, s ha ez lehetséges, milyen természetű le­gyen az Európának adandó köl­csön, milyen alapokon nyugodjék és mily feltételekhez legyen köt­ve. Arm ‘ "> ^ következtetés­é­re jutott, hogy egészséges gazda­sági elvek alapján lehetséges olyan megoldási mód, amely hely­reállítja a bbizalmat és a jövőbe vetett hitet. Szükséges, hogy fel­­világosodott üzletemberekből álló elit­ gárda sürgősen munkába fog­jon. Azt javasolta, hogy az unió legnagyobb kereskedelmi vállala­tai, a­z amerikai kereskedelmi ka­marák szövetsége és a­­ bankár­­tröszt alakítsa meg ezt a bizott­ságot, amely haladéktalanul ta­nácskozásra üljön össze az euró­pai üzletemberekkel. Ha sikerül konkrét tervet létrehozni, az em­­lített három amerikai organizáció az amerikai közvéleményt meg fogja nyerni a terv kivitelére. Be­szédét azzal a kérdéssel végezte, hogy e terv keresztülvitelére megvan-e az erkölcsi bátorság, a­mire a kongresszus nemzetit kü­lönbség nélkül viharos ige­nm­el vá­laszolt.­­­ A konferencia után az olasz ki­rály a Quir­inálban fogadta a­ dele­gációk vezetőit. A magyar kül­döttség előtt örömét fejezte ki a fölött, hogy Magyarország kikül­dötteit is láthatja a római konfe­rencián­. Az utolsó napon Musso­lini olasz miniszterelnök a Pa­lazzo Venez­iáiban fényes estélyt adott. ... J látására szükséges élelmiszere­ket bevásároltak. Ez a kellemetlen­­ szituáció az aradi közkórházzal is többször megtörtént.­­Sokkot 70—­80­ beteg­nek elégséges ételt, 200—220 beteg között kellett megosztani.­ Ezek a nehézségek különben általánosak, mert joggal lehet megállapítani, hogy az állami kórházak kivételé­vel az összes közigazgatási veze­­te­s alatt álló kórháak csak nagy nehézségek leküzdése­ árán vezet­hetők i­apról-napra, hétről-hétre. Ezek az állapotok­ adták az im­pulzust ahhoz a mozgalomhoz, a­mely nemrég indu­lt meg és amely­nek hullámai Aradra is elhatoltak. Az­ országos mozgalomnak az a célja, hogy az összes városok és megyék közigazgatási bizottságai prefektusai, főorvosai egyi­dőben memorandumokat intézenek a kor­mányhoz és kérjék az összes­­ közigazga­tási kezeés alatt álló kórházak sürgős állami kezelésbe való átvételét. A memorandumban kifejezésre juttatják­­ azt a­­ meggyőződést, hogy az • egészségügyi probléma csa­k akkor tekinthető megoldott­nak, ha az állam mihamarább át­veszi az összes kórházakat és mi­nél hamarabb teljesen államosítja a közegészségügyet. Természetes, hogy Aardról is ilyen­ m­emorandu iztot intenek a közigazgatások ve­­z­­étől a kormányig. • mm*....... a • WBamm­m fiSa ^GSfcjSí SmmhT ^CFBSB ^CESSS kCSSC3 «K­raesr a A ruhr­ vidéki nagyiparosok nem fizetnek szénadót. Berlin: A Berliner Tageblatt szerint a ruhrvidéki nagyiparo­sok elhatározták, hogy a meg­szállóktól követelt szénadót nem fizetik meg, viselve ennek a lé­pésnek minden következményét. Fogságba esett vezérkar. Dublin. (Wolff.) A felkelők har­madik hadosztályának teljes ve­zérkara fogságba esett. Mussolini kiutasította a montenegrói kormányt. Bécs. A Neue Freie Presse je­lenti Belgrádból: Dr. Nincsics kül­ügyminiszter tudomására hozta a minisztertanácsnak és miniszter­­társainak Mussolini levelét, ame­lyet Plamenac Jovan volt monte­­negói miniszterelnökhöz intézett. Mussolini felszólítja Plamenacot, hogy minisztertársaival együtt há­rom napon belüli hagyja el Olasz­országot. Montenegró függetlenségének megszüntetésével a feketehegyek lakói nem egykönnyen barátkoz­nak meg. Több montenegrói előke­lőség Plamenac volt miniszterel­nökkel az élén egyszerűen semmis ntík jelentette ki a nagykövetek tanács­án­ak határozatát és olasz területen m­egalakították a függet­len Montenegró irományát. Eddig aránylag békésen intézték agitá­­cióju­kat Olaszországban hazájuk érdekében, dad­álva a belgrádi kor­mány többszörös felhívásának, hogy Olaszország szüntesse be a lázadók működését. Mussolininek, kel­lett jönnie, hogy a belgrádi kor­mány kívánsága teljesüljön. Róma. A nemzetközi kereske­delmi kamara konferenciáját Cas­­sini elnök, az olasz komité elnöke, ünnepélyes formák között zárta be. A záróülésen programmon kí­vül foglalkoztak Ausztria újjáépí­tésének­­ kérdésével. A budapesti Dohány-utcai merénylet áldozatainak gyászünnepélye. Budapestről jelentik:­­Megható gyászünnepélyt rendezett csütör­tök délután az Erzsébetvárosi Pol­gá­ri Kör a Dohány-utcai izraelita templomban. A műs k­étéi­­ emléke­zetes Dohány utciai- bombarob­ba­­nás hét izraelita áldozata tragikus elhu­nytának évfordulója alkalmá­ból. Zsúfolásig megtöltötte a ha­talmas templomot és a karzatokat a nagyszámú közönség. A gyá­szoló kör­­ vezetőségét Nessy Gyu­­­­la és Katona Béla alelnökök ve­zették. Ott volt a­­ többek között Ugrón­ Gábor, Bárczy István, Ba­­racs Marcell is. Az oltárt és az oltár előtti emelvényt gyászfá­tyollal takarták le. Elől foglaltak helyet a tragikusan­­ elh­unyt fák hoz­zátartozói­, akik úgyszólván végig sírták a megható­­ szertartást. La­zarus főkántor a templomi ének­karral egyházi gyászdalokat éne­kelt, majd dr. Hevesi Simon fő­rabbi mondott sziveket megható emlékbeszédet. — Egy év múlt el azóta mondotta Hevesi főrabbi­­, hogy hét­­ koporsót ,­láttunk a temetőben hét drága halottat. Drága, jó, ne­mes emberek­­ vesztek el akkor és egy eszmének estek áliöza.álva.­1 Azoknak a vez­éreknak az életére készítették bűnös kezek a gyilkot, akik a jogért, az igazságért, a b­el­s­ő békéért, a testvériségért har­colnak­. A vezérek­­ helyett mást ért a katasztrófa és az ő­­ vezérük összeforrott' egy eszmével, ame­lyet' lehet gáncsolni, 'Visszab­­on­tani, de az emberiség haladását, a szent, eszmét, a szivekből kisza­­­kítárni soha nem lehet. Az egész nemzet, a társadalom, sőt mond­hatjuk az emberiség­­ legszentebb eszméjéről volt­ szó és hogy ezért a szent eszméért hét sz­sidót kel­lett eltemetni, ez a zsidóság tra­gikuma és glóriája ... A sírok fölé száll gondolatom, lelkemben bibliai képek tűnnek fel. Istenhez fohászkodom, hogy üljön el a viaskodás, a tülekedés, a rosszin­dulat, az emberek között. Add, óh Istennem — fejezte be a főrabbi be­széd­ét, amelyet' zokogva hallga­tott 'végig a több ezernyi kegye­­letes közönség , hogy annyi szenvedés után olyan eszmék bontakozzanak ki, amelyek e sze­gény, megszenvedett honnak üd­vét szolgálják. Országos akció a kórházak államosításáért. Arad is memorandumot intéz a kormányhoz. Az Averescu-kormány uralma utolsó idejében programba vette a közkórházak államosítását. Az ak­kori belügyminiszter intézkedésére bizottságok szálltak ki az összes kórhzáakba, ahol papíron, formai­lag át is vették az állam részére a kórházakat. Tényleg azonban nem került rá kórházak államosítására a sor, mert az Averescu-kormány időközben megbukott. A kormánybukás maga után vonta az államosítási terv felfüg­gesztését. Bratianu Vintilla pénz­ügyminiszter, aki a takarékosság híve, teljesen elejtette a kórházak államosításának fontos problémá­ját és kijelentette, hogy menjen minden ügy, mint eddig. Azóta a városok és vármegyék vezetősé­gei nag­y nehézségekkel képesek eszik a kórházak ellátásáról gon­doskodni. Hiába emelik fel a beteg­­ápolási díjakat, a kórház legin­kább szegény betegeitől nem lehet a betegápolás költségeit behajtani. A közigazgatásnak volna köteles­sége, hogy­ ezeket a költségeket a betegek vagyonából, vagy a köz­ségek szegényalapjaiból behajtsák. Azonban ez az eljárás annyira­­ kö­ül­mé­nyes és hosszú, hogy a kór­házak alig jutnak ilyen módon a betegkezelési költségekhez. Ma­radna az állam, amelynek a beteg­ápolási pótadóból kellene a kór­házaknak segítséget nyújtani. Ez a­­ segélynyújtás azonban sokszor késik, úgy hogy egynémely kórház sok­szor nem rendelkezik annyi pénz feletti hogy a betegek el Védekezés a puccsisták ellen. Berlin: A thitfingiai országgyű­lés keddi ülésén Fröhlich minisz­ter*­­nyilatkozott a proletár védel­mi organizációkról. Azt, mondotta hogy a birodalmi belügyminiszté­riummal a fil­ürinngiai' politikai 'vi­szonyokra vonatkozó tárgyalások kollégái is módon folynak, de ed­dig eredményre nem vezettek. A thür­ingiai miniszterek Hgi­jd'elhitet­­­ték, hogy' amíg­­ jobboldali radi­­káls köztársaságellenes harci or­ganizációik láthatók' a színen, a pártoknak megtiltani, nem lehet, hogy a köztársaság oltalmáról ,megfelelő védő organizációkkal gondoskodjanak. Ha a jobboldali radikális harci szervezetek való­ban megszűnnek, akkor a köztár­sasági pártok által a köztársaság­ok védelmére­­ alakított szervezetek feleslegesekké fognak válni. A köztársaságot fenyegető veszede­lem komolyságának bizonyítása végett a miniszter egy nemzeti szocialista formáció parancsát mu­tatta be, amelyet egy szombaton Gorában letartóztatott futárnál ta­lálta­k. Százmillió aranymárka a német belső kölcsön. Berlin.­ A pénzü­gyminnisztérium­­ közli, hogy a­­ belső aranylkölcsön­­re százmillió aranymárká­t jegyez­tek, abból ötvenmilliót a bankok.

Next