Aradi Friss Ujság, 1925. július (8. évfolyam, 145-171. szám)

1925-07-01 / 145. szám

Ära 8 lei. m s Vlil. évfolyam, 145. szám.____________ ____ TELEFON: 503. ^ 1925. július 1. 4 ———I­II­ IIII illli — 1 IIIllllliWMI MMWHIWflKIHTHWimITH JlTEHttBaSS? Bucuresti-i kereskedők tiltakozó nagygyűlést tartottak a munka­szüneti törvény ellen. Bucuresti: A munkaszüneti tör­vény váratlan megjelenése nagy konsternációt keltett az ország ös­­­szes kereskedői között, de leginkább a fővárosban, amelynek kereskedői magukra nézve egyenesen sérelmes­nek találták a törvény több ren­delkezését. Az elégedetlenségük a vasárnap délelőtt rendezett keres­kedői nagygyűlésen tört utat, a fő­­város kereskedői ugyanis ezen a nagygyűlésen tünte­ni akartak az új munkaszüneti törvény ellen. Az ülést a Kereskedők Szindikátusának elnöke nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy nem a tisztviselők és alkalmazottak jogait akarják meg­nyirbálni, hanem egy közös meg­egyezési módot keresnek, mely mindkét félnek egyformán megfe­lel. Utána a bucuresti-i kereskedő­világ számos tagja szólalt fel és a felszólalók mindegyike a törvény­nek egy-egy hibáját emelte ki. Rá­mutattak arra, hogy az új törvény a vásárló közönség kényelmi szem­pontjából meg nem felelő és így a kereskedelmi forgalomnak is ártal­mára van. Súlyos veszteséget jelent a törvény azoknak a kereskedőknek és üzemeknek is, amelyek eddig nyitva tartottak vasárnap és most térniük kell. A nagygyűlés mindvégig izgatott hangulatban folyt le, sőt, akadtak olyanok is, akik egyenesen azt han­goztatták, hogy a munkaszüneti törvény ellen tüntetendő keres­kedők zárják be az üzleteiket. Ezt a javaslatot azonban nem fogadták el, hanem a nagygyűlés memoran­dumban összegyűjtötte mindazokat a sérelmeket, melyek a kereskedő­ket törvény kibocsájtásával érték és kérik a kereskedelmi minisztert, hogy a törvényt változtassa meg. A memorandumot egy tíztagu küldött­ség fogja a miniszternek átnyújtani. Legújabb valutakurzusok: (ZÜRICHI utótőzsde) június 30. Berlin — — — — 1221250 Amsterdam — — — — 20640 Newyork — — — — 515 London — — — — —250350 Paris — — — — — 2327 Milánó — — — — — 1810 Prága — — — — — 1525 Budapest — — — — 7255 Belgrád — — — — — 900 Bucuresti — — — — 23750 Varsó — — — — —991250 Bécs — — — — — 7255 a-f Garami, Buchinger és Kovászy hazajöhet Weltner ellen megszüntetik a bűnvádi eljárást. Budapest. Tegnap délben a parlament folyosóján hatá­rozott formában beszélték, hogy a kormány hajlandó a vá­lasztójogi javaslat emigráns szakaszát megváltoztatni. Beavatott forrásunk információi szerint a kormány nem zárkózik el az emigráns sza­kasz módosítása elől olyan értelemben, hogy Garami Ernőnek adjanak felmentést a hazajö­vetelre, mert a kormánynak az a felfogása, hogy Garami egész nyugodtan hazajöhet, ez politikai tekintetben semmiféle nehézségbe nem ütközik. Még csak az a kérdés, hogy melyik mi­nszter előter­jesztésére történik az intézkedés A belügyminiszter politikai hatóság, az igazságügyminiszter sem illetékes az előterjesz­tés megtételére. Legalkalmasabb a külügyminiszter lenne, aki hivatva van annak megállapítására, hogy Garami az elmúlt években a külföldön milyen magatar­tást tanúsított a magyar állammal szemben és hogy hazajövetelét semmiféle állam- és társa­dalomellenes cselekmény nem akadályozza meg. Kormánykörök hangsúlyozzák, hogy a szociáldemokra­ták az emigránsoknak csak tisztességes elemét kívánják ide­haza látni és ez ellen magának a kormánynak semmiféle ki­fogása. Az emigránsok egy részének hazatérésével kapcsolatban egységespárti körökben ma arról beszéltek, hogy azok az emigránsok, akiknek hazajövetelét rö­vid időn belül biztosítani lehet, Garami Ernő, Buchinger Manó és Lovászy Márton. Ugyancsak szó van Weltner Jakab ügyének elintézéséről is. Weltner már hosszabb idő óta Budapesten tartózkodik, de mint ismeretes, az ügyészség vádat emelt ellene. Weltnerrel kapcsolatban ügyének rendezése akként értelmezendő, hogy beszüntetik ellene a folyamatban levő eljárást, Garami, Buchinger és Lovászy pedig hazatérhetnek. Szocialista képviselők, akikhez munkatársunk felvilágo­sításért fordult, egyelőre minden információ elől elzárkóznak, mert az az álláspontjuk, hogy az emigránsok ügyébe nem avatkoznak, nehogy esetleges állásfoglalásukkal rontsanak a dolgon, megszakadt és ezért csak fogyaté­kos híreket lehet kapni Santa Barbarából. A főutccán a legtöbb ház beomlott. Az öbölből a tenger árjának hatalmas hullámai höm­pölyögnek a városra. Kilenc helyen tűz támadt, de sikerült hamarosan elfojtani. San Francisco, funiu3 30. (Wolff) A Southern Pacific Rail­­way igazgatósága jelenti, hogj Santa Barbarában a földrengés 65 halott áldozatot követelt, és a Fő uccán a legtöbb épület bedőlt. Az Arlington szálloda pusztulásakor hét emberélet veszett oda Santa Barbara kedvelt fürdőhely, híresek a szállodái, amelyek most a földrengéskor elpusztultak. Alig maradt ház sértetlenül. A legnagyobb épületek, a bankok, a városi könyvtár, a városháza, a katolikus templom, az Arlington szálloda és a Ferenc-kórház telje­sen elpusztult. A földrengés közép­pontja úgy látszik, a város üzlet­negyede volt. Két erős földlökés után húsz kisebb földrengés követ­kezett A városi vízvezeték meden­céi a gáz- és petróleumtartályok beomlottak. A Southern Pacific Railway sinei a város mentén el­görbültek. A tengerrengés víz alá borított egy kaliforniai várost Az első hírek hatvanöt halottról szólnak. San­ Francisco, június 30. (Wolf.) Santa Barbarában a föld- és a tengerrengés nagy pusztítá­sokat okozott. Sok épület bedőlt és félő, hogy emberéletben is nagy a vesztetség. Az Arlington és Ca­brilo szállodák romokban hevernek. A földből hőforrások törtek elő, a vízművek duzzasztó medencéinek gátjai megrepedtek, minek követ­keztében a város nagy része víz alá került A távh­óösszeköttetés Elkobozzák Stambulinski vagyonát. Szófia. A legfelsőbb bírósághoz, rövidesen ez agrárius kormány bu­kása után, kérvényt nyújtott be az államkincstár, melyben Stambulins­­kynek és Boydjieff agráriánus kép­viselőnek a vagyonát kérik elko­bozni. A legfelsőbb bíróság, hos­­­szas vizsgálat után végre tegnap döntött ebben az ügyben és pe­dig úgy, hogy a felhozott indokok alapján elrendelte, úgy Stombu­­linsky, mint Boydjieff vagyonának az elkobozását, illetőleg csak va­gyonuknak azt a részét, amit 1919 és 1922 között szereztek. Az íté­let mellé a bolgár sejtő kommuni­­tást fűz, amelyben nem minden malícia nélkül állapítják meg, hogy a két politikusnak az agráriárus uralom alatt abszolúte semmi va­gyona sem volt, még ma csak magának Stambutinskynak a vagyo­nát 56 millió levára becsülik. LEGJOBBAN étkezhet a Vadászkürt éttermében.

Next